Leírás
Tartalom
A koronavírus pandémia során reflektorfénybe került a magyar egészségügy. Engem eddig is érdekelt, foglalkoztatott ez a téma, a gyógyítás, a dolgozók viszonya az egészségügy jelenlegi helyzetéhez, a nem éppen ideális körülményekhez.
A járvány során mindennapjaink szerves részévé vált a vírus, a média tele van hírekkel az esetszámokról, a halálozási arányokról és a kórházakról, az ott uralkodó állapotokról és ezzel szemben az orvosok és önkéntesek példás helytállásáról.
Koncepció
Úgy gondolom, hogy képletesen értve jelenleg egy háborút vívunk a vírus ellen, mely az egész világra, a politikára és a gazdaságra is hatással van. A kórházak minden nap csataterek ahol az erre hivatott embereknek legjobb tudásuk szerint kell helyt állniuk egy teljesen új, váratlan és kiltástalan helyzetben. Képeimet ennek tudatában egyfajta dokumentarista tudósítás céljával készítettem.
Sorozatom minden képe fényes, vakító, a témára jellemző, megszokott “steril” hatást kívánja megteremteni, de egyben kiemeli a súlyos valóságot, a hibákat is megvilágítja. Egyszerre szimbolizál és degradál. Leginkább azt szeretném bemutatni, milyen állapotok közben érkezett meg az egészségügybe és a kórházakba a járvány.
Kontextus
Többször fotóztam a BA alatt kórházban vagy intézetben ahol saját szememmel láthattam bele az adott intézmények működésébe és annak körülményeibe. Szüleim és nagyszüleim is orvosok, így személyes érintettségem természetesnek vehető a témaválasztás során.
A jelenlegi pandémiás helyzetben úgy gondolom a téma még aktuálisabb, akit eddig nem érdekelt, az is megérzett belőle valamit a vírus övezte félelem és tehetetlenség miatt.
Referencia
Szakértők szerint az egészségügyi intézmények finanszírozása nem fedezi az intézmények működésének valós, tényleges és indokolt költségeit. Az orvosok és egészségügyi szakdolgozók elvándorlása valódi veszélyt jelent, aminek legfőbb oka az egzisztenciális bizonytalanság, valamint a többlet teljesítmény mellett is igen alacsony jövedelem.
Az egészségügyi szolgáltatók tulajdonosa az elmúlt néhány évben ismét az állam lett, ugyanakkor egyelőre nem látszik a kormányzati szándék a közkiadások növelésére.
Nagy inspirácó volt számomra sorozatom készítése közben a SICKO című amerikai dokumentumfilm, melyet Michael Moore és felesége készítettek 2007-ben. A Sicko az ostoba és néha kegyetlen amerikai egészségügyi ellátási rendszer felvázolt portréja, olyan emberek nézőpontjából elmesélve, akiknek egészen különleges és bizarr kihívásokkal kellett megküzdeniük azért, hogy a nekik kijáró egészségügyi ellátásban részesülhessenek. A film a humort használja eszközéül ahhoz, hogy szomorú történeteket meséljen el, és ahhoz, hogy rávezesse közönségét arra, hogy egy alternatív ellátási rendszer az egyetlen megoldás a problémára.
