Leírás
Koncepció
Mestermunkám központjában a magyar boszorkányok, wiccák közössége áll. Célom egy olyan fotó sorozat létrehozása, amely betekintést enged az általam említett világba. Sokszor megbélyegzik, lenézik a spiritualizmus ezen irányát követő embereket. A képek szereplőit nem szeretném nevetségessé tenni, kulcsfontosságú számomra, hogy tisztelettel és objektíven jelenjenek meg a képeken.
Téma
A képek fókuszában az általam választott boszorkány személyisége áll. Fontos számomra, hogy a képeken szereplő karakterek az általuk választott attribútumokkal jelenjenek meg. Emelett egy olyan képi világ megalkotására törekszem, amely a valóság és a fantázia, álomvilág mezsgyéjén lavíroz. Vegyítem az analóg és a digitális technikát, valamint az analóg képek nagyításánál “megrendezett hibák” létrehozásával manipulálom a végső képet, ezzel is az említett álomérezetett erősítem. Azért is fontos számomra ez a kettősség, mivel a boszorkányok elbeszélései mindig nagyon gazdagok vizuálisan, ezeket az elmesélt élményeket így szeretném a néző számára is láthatóvá tenni.
Referencia
Édesanyámat tekintem a projekt katalizátorának, miután a szüleim elváltak anyukám az ezotériában és a spiritualizmus különböző ágazataiban kereste a lelki megnyugvást. Az általa megélt transzba esések történetei egyszerre tűntek érdekesnek, ijesztőnek és hihetetlennek. Mindeközben a sátánizmus és az okkultizmus szimbólumrendszere, vizualitása is egyre jobban érdekelni kezdett. A Magyar Boszorkány Szövetség archívumában megtalálható képek hatására döntöttem el, hogy ez a téma többet tartogat számomra mint szimpla érdeklődési kör. Ezek az archív képek erősítettek meg abban, hogy a témának vannak jelenkori magyar valóságban is szereplői. Mindig is azok a kicsi, eldugott közösségek érdekeltek, amelyeket nem látunk a mindennapjaink során mégis léteznek, egyfajta párhuzamos valóságban.
Kontextus
A kereszténység gyengülése egyre nagyobb teret hagy az alternatív, csináld-magad spirituális irányzatoknak. Egyre több ember fordít hátat az évezredes dogmáknak, és csatlakozik olyan közösségekhez, amelyek saját szabályaik alapján élik meg a lelki fejlődést. Gyakran ezek a csoportok több vallási irányzatot, népi hidelemből ismert szokást vegyítenek, megalkotva egy sajátos, rájuk jellemező hitrendszert. Az általam megkeresett boszorkányok mindegyike több kultúrából merít egyszerre. Egy Noémi nevű boszorkány vegyíti háztisztító szertartási alatt a tibeti mantrákat, az ősmagyar világból ismert sámándob hangjával és a kereszténység egyik fő liturgikus eszközét, a szenteltvizet.
