Leírás
A COVID-19 járvány elterjedésével a maszk használat mindennapi életünk részévé vált. Amellett, hogy a sebészeti- és textil maszkok a vírus terjedése elleni küzdelem kulcsfontosságú eszközei lehetnek, fontos, hogy ne csak kötelező nyűgként tekintsünk rájuk. A MOME Innovációs Központ Soft Interfaces kutatócsoportja innovatív design eszközök segítségével igyekszik játékosabbá, barátságosabbá tenni ezeket a steril tárgyakat.
Az Európai Járványmegelőzési és Járványvédelmi Központ (CDC) három fő pontban határozta meg a COVID-19 vírus terjedésének lassítása érdekében alkalmazandó óvintézkedések listáját, amelyek közül a legfontosabbak: a gyakori kézmosás, a szociális interakciók kerülése, tehát a távolságtartás és a maszkhasználat. Habár sokat vitatott kérdés, hogy kinek és milyen helyzetekben kellene a maszkot viselnie, ezek az arcot takaró eszközök a hétköznapjaink szerves részévé váltak.
Kutatások alapján a szövet- illetve sebészi maszkok használatával a köhögéssel terjedő vírusok fertőzésének veszélye akár 90%-kal csökkenthető. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Innovációs Központ (MOME IK) Soft Interfaces kutatócsoportjának tagjai, Kárpáti Judit Eszter és Esteban de la Torre ezt az adatot alapul véve három, innovatív designmaszk megoldást fejlesztettek.
Galvanizált réz maszk
A réz vírusölő hatása évezredek óta ismert. Orvosi használatáról már a világ legrégebbi fennmaradt sebészeti dokumentuma, Kr. e 16. századból származó Edwin Smith-papirusz is említést tesz. Az sem véletlen, hogy a világ számos pontján rézcsöveken keresztül érkezik a lakásokba a vezetékes ivóvíz. A felületek nagy részén, mint például a műanyag, akár több napon át is életben maradhat a vírus, rézzel érintkezve, az oligodinamikus hatásnak köszönhetően akár már négy órán belül elpusztulnak.
A MOME IK kutatói a réz vírusölő hatását felhasználva, galvanizált rézszövetből alkottak az arcot jól takaró, mosható maszkokat.
Hő- és fényreagens, színváltó pigmentek
Az emberi testhőmérséklet változására és a napfényre reagáló pigmentekkel készített maszkokkal a MOME IK kutatói a maszkokat, mint a mindennapjaink szerves részévé váló kiegészítők koncepcióját szerették volna játékosabbá tenni.
A hőreagens maszkok mintái az emberi lélegzet hőjének hatására válnak láthatóvá.
A fényre változó maszktípus rejtett üzenetei pedig az UV-reagens festéknek köszönhetően a szabad levegőn, a napfény hatására rajzolódnak ki.
Ezeknek az innovatív megoldásoknak a fókuszában nem pusztán az egészség megőrzése, a vírus elleni védekezés áll, sokkal inkább szól a kreatív, újszerű megközelítésmódok lehetőségéről: az innovatív festék- és anyag használatról, amelyek bemutatásával a kutatócsoport egy előremutató diskurzust szeretne indítani az innovatív design területén.
A textilmaszkok nem orvosi maszkok, nem minősített egészségügyi termékek!
A MOME IK Kreatív Technológiai Hub Soft Interfaces kutatócsoportja (interactive technologies, digital materiality, phygital design, electronic textiles, haptic technologies, Internet of Soft Thing (IoST), active matter, programming physical materials, tangible user interfaces (TUI), sonic interaction design (SID), wearable tech, physical experience design) 2020-ban azzal a céllal alakult, hogy az interaktív technológiai eszközök, szerves anyagok bevonásával, hang- és egyéb, fizikai behatásokra reagens textilek és egyéb felületek segítségével újfajta, innovatív design termékeket hozzanak létre.
Koncepció, design és kivitelezés: Kárpáti Judit Eszter, Esteban de la Torre
