Fenntartható divat-koncepciók a MOME KFI kurzuson
A Magyar Design & Divat Ügynökség
A MOME piaci szereplőkkel kötött szakmai együttműködéseinek keretében létrejött tavaszi KFI kurzusai új lehetőségeket teremtenek a hallgatók számára. A KFI (kutatás + fejlesztés + innováció) képzéseken a hallgatók interdiszciplináris csapatokban dolgozva naprakész iparági kompetenciáikat bővíthetik, fókuszba helyezve a kritikus gondolkodást és a problémamegoldó készségeket, miközben szakmai mentorok segítik őket.
A Magyar Divat & Design Ügynökség támogatásával szervezett kurzusheti kurzus célja, hogy a hallgatók kidolgozzanak egy, az ügynökség mentorprogramjában megvalósítható, fenntartható koncepciót. A projektötlettel szemben elvárás volt, hogy üzleti alapú, fenntartható, körforgásos modellre épülők legyenek, és hazai problémára fókuszáljanak. A kurzus témavezetője Balázs Viola, MOME-n végzett textiltervező, a VYF márka társalapítója, aki nemrég a Határtalan Design kiállítás keretében bemutatott V. TEXHIBITION projektben is szerepelt.
A tervezési fázist egy inspirációs előadássorozat előzte meg.
Gulyás Sára, a MOME Innovációs Központ Kreatív Fenntarthatósági Hub ökodesign kutatója, aki jelenleg is egy Circular Design Guide-on dolgozik, a körforgásos gazdaságról és divatról tartott előadást. A szakember emellett a kurzuson szakmai konzulensként is részt vesz, design stratégiákkal, projektfejlesztési tanácsokkal segítve a hallgatókat. Az egyetemen 2017-ben végzett Dénes Petra saját tapasztalatait és történetét mesélte el, hogyan vezetett diplomamunkája egy környezettudatosabb cipőmárka, a Kauchukka ötletéhez. Szó volt bőrhulladékról, biopolimerekről, partnerek és szakemberek felkutatásáról, az anyagfejlesztésről és gyártással kapcsolatos kihívásokról. Burány Veronika a Pinkponilo tagjaként a fenntarthatóbb szolgáltatások működéséről tartott előadást. Az egyik fő témája a fogyasztó igényeit és szokásait felmérő tervezési attitűd volt, ehhez kapcsolódóan hasznos tanácsokat adott a kérdőívekkel és piackutatással kapcsolatban is. A lassabb, konceptuálisabb vonalat képviselő, a MOME-n tavaly végzett Balogh Zsófia a secondhand cipők újra konstruálásáról és alternatív kisszériás egyedi munkák gyártásáról beszélt a hallgatóknak. Dobos Emese újságíró átfogó előadást tartott A divat és a körforgásos gazdaság címmel. Bata-Jakab Zsófia, a Magyar Divat & Design Ügynökség vezérigazgatója a divatipar üzleti aspektusairól, illetve a pandémia az iparágra gyakorolt hatásairól beszélt, Szentesi Réka, divatkutató pedig a fenntartható divattal kapcsolatos etikai kérdéseket elemezte.
A kurzuson résztvevő négy csapat koncepciójának középpontjában valamilyen módon a körforgásos gazdaság áll. Az Up & Down (Fodor Boglárka, Ország Eszter, Vass Krisztina) koncepciója a gyártási hibás anyagok felhasználásra épül. Alvállalkozók bevonása nélkül, helyben gyártanának visszaváltható, újra és újra személyre szabottan átalakítható, klasszikus, letisztult ruhadarabokat. A környezeti terhelés csökkentését figyelembe véve még a folyamatban keletkező szabászati hulladékot is felhasználnák a termék csomagolásaként.
Előremutató a R-E-M-O-D (Nguyen Hai Phuong Anh, Hegymegi Eszter, Janurik Flóra), moduláris és újrahasznosított anyagokkal dolgozó koncepciója, amelynek fókuszában a javíthatóság, időtállóság, és a körforgásba visszahelyezhetőség áll, egy új alapanyag előállításával, ami textilipari hulladékokból készül.
A RECOMP (Batke Luca, Papp Zsófia, Tóth Laura) a természetes és újra feldolgozható élelmiszeripari alapanyagok textúráját, strapabíró képességét vizsgálta, és azt, hogy mindezek hogyan vethetők be a csomagolás designban, valamint bevásárlótáskák és divat-kiegészítők gyártásában.
A Lokalitás-Fenntarthatóság-Perszonalizáció című (Pitenyák Boglárka, Szabolcs Erzsébet, Steigervald Priscilla) innovatív projekt szorosabb kapcsolatot teremtene a tervezők, a vásárlók és a gyártók között a lokalitás, a fenntarthatóság és a perszonalizáció mentén. A más területen már működő modell lényege szemben a mostaniakkal, melyekben domináns a túltermelés, és a nagy ökológiai lábnyom (pl.: szállítás), abban rejlene, hogy a megadott szabásminták alapján helyi varrónői adatbázisból választhatná ki a vásárló a készítőt, majd az adott darabot apró módosítások mentén személyre szabottan csináltathatná meg. Így helyi készítőkkel és alapanyagokból bármilyen ruhadarab elkészíthető lenne. A modell nem csupán környezetkímélőbbé, de szabadabbá, rugalmasabbá tenné a divatipart, miközben a modell közösségformáló ereje is jelentőssé válhat.