Kérdések és válaszok a modellváltásról

Tartalomjegyzék

1. Egyetemi működés, struktúra, fenntartó

2. Finanszírozás, gazdálkodás, bérek

3. Érdekérvényesítés

 

1. EGYETEMI MŰKÖDÉS, STRUKTÚRA, FENNTARTÓ 

 

 Miért jó a modellváltás? 

Az állam mozgásteret ad az egyetem kihívásaiból fakadó speciális működési igényeknek és lehetőségeknek. Ez nagyobb szabadságot és gördülékenyebb menedzsmentet jelent – egyúttal több felelősséget is. Az állam ezzel saját magát is felszabadítja egy olyan fenntartói tevékenység alól, amely túlbürokratizált, emiatt sokszor – a rendelkezésre álló erőforrások kihasználása ellenére – nem éri el a szükséges célokat. A rugalmasabb működési környezetben az egyetem hatékonyabban tud együttműködni hazai és nemzetközi partnerekkel, több bevételt tud realizálni, amit az intézmény és a feladatellátás fejlesztésére tud fordítani. 

 

Állami vagy magánegyetem lesz a MOME? 

Az egyetem jövőbeni működését állami alapítású vagyonkezelő alapítvány által fenntartott közhasznú intézményként tervezzük megvalósítani. Az egyetem kikerül a közvetlen állami fenntartású intézmények köréből, az alapítói, fenntartói jogok egy kifejezetten erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványhoz kerülnek át, míg az infrastruktúra az egyetem tulajdonába kerül. 

A tervek szerint, a modellváltásnak köszönhetően, a MOME jelentős többleterőforrást tud becsatornázni az intézmény alapfeladat-ellátásába, illetve társadalom- és gazdaságfejlesztési tevékenységébe. A saját bevételekből származó eredményt elsősorban a bérek felzárkóztatására tervezzük fordítani, hogy az egyetem versenyképes munkáltató legyen a kreatíviparban kiemelkedő szakemberek számára.

 

Ki választja meg az alapítvány kuratóriumi tagjait – szakmai feltételeket lehet-e szabni?

Az Innovációs és Technológiai Miniszternek az egyetem rektora adott javaslatokat a kuratórium tagjaira. .Az alapítvány majdani működésére is az egyetem készíti a javaslatot szakértők bevonásával.  Mindenki közös érdeke, hogy megfelelő feltételek mellett tudjon működni a MOME. 

 

Milyen biztosítékok vannak arra, hogy az új fenntartó ugyanazon értékek mentén képzeli az egyetem jövőjét, mint a jelen vezetés? Melyek a legfontosabb értékeink? 

Az alapítvány alapító okirata fog rendelkezni erről. Itt olyan stratégiai irányokat, sarokpontokat fogalmazott meg az egyetem, melyek biztosítják az értékek megőrzését. Ezek érvényesítése a legmagasabb prioritást élvezi. Ezek:

• nemzeti intézményként való működés;

• legmagasabb presztízsű design- és művészeti egyetem;

• az eddig is kínált akkreditált képzések állami finanszírozása;

• ugyancsak az állam finanszírozza a KFI tevékenységek ellátását, az infrastruktúra fejlesztését, a közhasznú feladatok ellátását;

• nemzetközi relációban is értelmezhető alkotó- és kutatóhely;

• a saját erőből megtermelt bevételekről való önrendelkezés.

 

Hogyan működik a fenntartó alapítvány? 

Egy működési szabályzatát, összetételét illetően az egyetem és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közös munkájában meghatározott – a kormány által jóváhagyott – vagyonkezelő alapítvány lesz az egyetem fenntartója. Az alapítvány nevében eljáró, döntéseket hozó kuratórium és a felügyelőbizottság tagjaira az egyetem tett javaslatot, illetve tagokat is delegál majd a testületekbe. Az alapítvány maga alakítja ki saját működését. Kapcsolatát az egyetemmel a még nem elkészült alapító okirat szabályozza majd. 

 

Kivel tárgyalunk?

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium az egyetem tárgyalópartnere a folyamatban, hiszen ez az intézmény az egyetemet jelenlegi fenntartó minisztérium. Az ITM minisztere vitte a kormány elé a modellváltást tartalmazó javaslatot, melyet márciusban elfogadtak. A folyamat részletes kidolgozásában az egyetem vállal szerepet szakértők bevonásával. 

 

Az alapítványnak jogában áll-e a jelen vezetést vagy a szervezeti struktúrát átalakítani?

Igen. Ennek módja tárgyalások során alakul ki. A MOME a szerkezeti korszerűsítést lehetőségeihez mérten – kisebb léptékben – már évekkel ezelőtt megkezdte. Az új modell lehetőséget ad arra, hogy a korszerűsítési folyamat hatékonyabban menjen végbe. 

 

A mendzsmentnek (top down) mérsékelt,  tapasztalt oktatók-kutatók-szakembereknek  (bottom up)  több szerep juthat-e?

Az egyetem vezetése (rektor, intézetvezetők, vezető oktatók, stb.) eddig is, ezután is a tapasztalt oktatók-kutatók-szakemberek köréből kerül ki.  Ahogy a menedzsment feladata továbbra is az alaptevékenységek segítése, és a működéshez szükséges keretrendszer, infrastruktúra megteremtése, gondozása. A menedzsmentet professzionalizálni szeretnénk, az alaptevékenység ellátásához pedig a szakmai, művészeti önállóságot, az inspiratív környezetet tervezzük biztosítani. A tapasztalt oktatók-kutatók kiemelt értékei az Egyetemnek, ez természetes.

 

Megmarad-e a korábbi a jelenlegi egyetemi struktúra (tanszék, intézet)? És megmaradnak-e ezen egységek vezetőinek jelenlegi jogkörei (például az indított kurzusok tartalmát, tematikáját illetően)?

Az egyetem teljes szervezeti és irányítási modelljét most van alkalmunk újragondolni, hiszen változik a működési környezet. Ugyanakkor az esetleges szervezeti változások modellváltás nélkül is napirendre kerülnek.  Az újragondolást a jelenlegi vezetők bevonásával végezzük, transzparensen.

Az oktatási tartalmak nem a szervezeti formáktól (tanszékektől, egyebektől) függnek, hanem az akkreditációban lefektetett elvárásoktól. Ilyenek például a képzési és kimeneteli követelmények. Ezekhez tartanunk kell magunkat. A szervezeti átalakításnak célja nem az oktatási tartalom változtatása, hanem az oktatás szervezésének, bonyolításának hatékonyabbá, rugalmasabbá tétele.

 

Megmarad az oktatás szabadsága?  A kuratórium mennyiben szólhat bele az egyetem dolgaiba? 

A modellváltás során a fenntartó változik, a MOME marad, ami most: egyetem. Az új modellel, a fenntartó alapítvánnyal nem az a cél, hogy korlátozza vagy szabályozza az alaptevékenységeinket, hanem az, hogy ahhoz fenntartható, jobban működő gazdasági és szabályzási környezetet biztosítson. Az a törekvésünk, hogy olyan személyi összetételű legyen a kuratórium, amely érti és elfogadja, hogy ennek az egyetemnek mi az erőssége. Az egyetem irányítása az egyetem döntéshozó szervei és vezetői kezében maradnak. Törekszünk arra - és ebben az eddigi egyeztetések a minisztériummal kecsegtetők -, hogy egy gondos, és az egyetem iránt elkötelezett fenntartónk legyen, érdemi közreműködéssel a stratégia kialakításában, a vezetők kinevezésében, a költségvetés tervezésében. 

 

A modellváltás után lesz még szenátus? 

Az új koncepció kialakítása az egyetem nyilvánosságának bevonásával, az egyetem közösségének validálásával történik. A szenátusnak ebben mindenképpen szerepe lesz. A modellváltás után az egyetemi döntéshozatal, ahogy az egyetem vezetési szerkezete is, változhat, mindez annak a függvényében, ahogy az alapítvány működési szabályzatát kialakítjuk. Természetesen fontosnak tartjuk, hogy az akadémiai döntéshozatal sok évszázados hagyományait megőrizzük, így a szenátus további működése is ennek mentén biztosított.

 

A szenátus jogkörének megerősítése várható vagy nem? 

A szenátusnak jelenleg erős jogköre van, amelyet törvény is garantál, ami továbbra is vonatkozik a MOME-ra, hiszen ugyanúgy egyetemként működünk majd, mint korábban. A jövőben szeretnénk megtalálni a megfelelő egyensúlyt az egyéni és a testületi felelősség között, illetve olyan hatásköri rendszert lenne jó kialakítani, amelyben a döntéshozatal felelőssége a megfelelő kompetenciákkal rendelkező szereplőkhöz, testületekhez van rendelve. Ez nem jelenti a szenátus jogkörének átalakítását, de a létszáma, összetétele változhat.

 

A modellváltás hatása a megcélozni kívánt hallgatói körre: kommunikációs szempontból erősíteni kell, hogy továbbra is inkluzív és tehetségalapú legyen a felvételi - az egyetem fenntartásától függetlenül. Ez vajon érvényesül-e? 

Ez valóban fontos, és szeretnénk is hangsúlyozni az egyetemi polgárok, illetve a hallgatók felé is. A modellváltás egyik kiemelt célja, hogy olyan stabil finanszírozási és egyben fejleszthető helyzetbe hozzuk az egyetemet, hogy továbbra is bizton számíthasson tehetséges hallgatókra. Ha a jelenlegi működésben maradunk, ahol nincs lehetőség és költségkeret a leendő hallgatókat és családjaikat, iskoláikat elérő kommunikációra. Erre pedig kiemelt szükségünk van, a tehetséges fiatalok egyre inkább külföldön próbálnak egyetemeket találni.

 

Ha módosul, miben és hogyan az akadémia - kutatás - piac aránya az egyetemi oktatásban / létezésben?

Ahogy az oktatás és a kutatás/alkotótevékenység sem egymástól teljesen független kategóriák, úgy a piac vs. nem piac sem ilyen élesen elválaszthatók egymástól.  Így ezek aránya is nehezen azonosítható. Az egyetemnek relevánsnak kell lennie a környezetére, és ezt a relevanciát erősíteni kell, mind az oktatásban, mind a művészeti alkotótevékenységeinkben. Ehhez egy eszköz a vállalati, társadalmi partnerekkel való szoros kooperáció, így ezt erősíteni szeretnénk. Ahhoz, hogy az egyetem stabil, kiszámítható, vonzó munkahely legyen, növelni és diverzifikálni kell a bevételi forrásainkat. Ehhez szükség van a piaci együttműködések, megbízások volumenének növelésére, így ez szándékaink szerint hangsúlyos stratégiai irány lesz. Ez természetesen nem mehet az akadémiai és a művészeti szabadság, önállóság rovására. 

 

A modellváltás mit jelent a dolgozókra vonatkozóan - új struktúra, új organogram, új vezetői kör stb. - nem a közalkalmazott vs munkavállaló státuszt tekintve, hanem arra, hogy a modellváltás mennyiben bontja / alakítja át a mostani felettes- beosztott rendszert?

Az egyetem teljes szervezeti és irányítási modellje újragondolásra kerül, hiszen változik a működési környezet. Keressük még a választ, hogy szükséges-e egyáltalán a szervezeti struktúra megbontása, átalakítása. Az újragondolást a jelenlegi vezetők bevonásával végezzük, transzparensen. Minden átalakítás csak akkor indokolt, ha az a mostani működésnél hatékonyabb és dinamikusabb napi gyakorlatot eredményez. Kevesebb felesleges bürokráciára van szükségünk, de kellenek azok a teljesítményt láthatóvá és mérhetővé tevő folyamatok, melyben a felettes-beosztott viszonyban ezeket teszik elsődleges szempontúvá. Szeretnénk az egyéni karrier lehetőségeket minden poszton láthatóvá tenni, amelyben meg kell jelenjenek azok a szempontok, amelyek nem csupán a közvetlen főnök jóindulatán alapszanak.

 

A jelenlegi szervezeti felépítésben a művészet, technológia, innováció és gazdasági egységek  kollaborációja a hatékonyabb mellérendeltségi és nem egy alárendeltségi viszonyban tudja az oktatást szolgálni. 

Egyetértünk. Törekszünk ennek kialakítására, és biztos, hogy időre lesz szükség, amíg ebben igazán jól működő, összecsiszolt rendszer alakul ki.

 

Mi a garancia, arra, hogy az egyéni érdekek nem írják felül az oktatás szempontjából ésszerűbbnek tűnő lehetőségeket?

A MOME közössége, vezetése, az universitas szellemiség, az oktatás-kutatás autonómiája, a munkahelyi vezetők felelősség- és küldetéstudata, az egyetem jól működő minőségbiztosítási rendszere, a transzparens működés és gazdálkodás környezete, az egyetem teljesítményértékelési és ösztönzési rendszere. Ezeken mind-mind dolgoznunk kell, közösen, a modellváltástól függetlenül is. Célunk egy olyan működés, ahol az egyéni érdekek és a közösség érdekei minél inkább egy irányba fordíthatóak.

 

Várhatóak-e egyetemi szinten összevonások (más egyetemekkel vagy azok adott szakjaival) és ha igen, a státuszokat hogy érintené ez?

Nem várható ilyen megoldás, a MOME képes volt ebben az összefüggésben is az érdekét érvényesíteni.

 

Részét képezi–e a modellváltásnak fizetős BA vagy bővített MA képzések indítása külföldieknek?

A modellváltási folyamat eddigi tervezése, és előttünk álló feladatai az intézmény státuszára, működésére terjedt ki. Így az oktatás alakítása nem része a modellváltás folyamatának. A tartalmi, kiemelten a képzés-stratégiai irányok tekintetében az egyetem létező stratégiái az irányadók. Az új fenntartó, a Campusfejlesztés befejezése, a modellváltás és a legutolsó stratégiánk megalkotása óta eltelt idő összességében szükségessé teszi egy új stratégia megalkotását. Ezt az egyetem közösségének kell majd megalkotnia.

 

A pályázati támogatások odaítélésénél nem jelent hátrányt, ha már nem az Áht. szerint működünk?

Nem. Az egyetem, mint jogalany egyetem marad. Ahogy most sem, úgy a jövőben sem a fenntartó pályázik, hanem az egyetem.

 

2. FINANSZÍROZÁS, GAZDÁLKODÁS, BÉREK 

 

Költségtérítéses lesz-e az új hallgatónak az egyetemi képzés a MOME-n vagy megmarad-e a tandíjmentesség? 

Magyarországon nincs tandíjmentesség, állami ösztöndíjat kaphatnak a hallgatók, így lehetővé téve számukra az ingyenes oktatást. Mi ezt továbbra is biztosítani fogjuk hallgatóinknak, és az illetékes minisztérium is úgy tervezi, hogy az állam továbbra is megrendel közfeladatellátást az egyetemtől. Ennek része lesz, hogy az állami ösztöndíjjal finanszírozott helyek megmaradnak, így a hallgatóknak nem kell fizetniük

 

Az állam szerződésben vállalja, hogy fenntartja az állami finanszírozást, sőt, többletforrást biztosít? 

Igen. Az állam egy 20-25 éves keretszerződést köt az egyetemmel, és ezen belül 5 évenként egy-egy finanszírozási szerződést, melyben az előző támogatott időszakhoz képest a szerződéses összeg nem csökkenhet 10%-nál többel. Ez megfelelő garanciát jelenthet.

 

Az alapítványi működésnek köszönhetően felmerült, hogy többletforrásokhoz jut az intézmény – eddig miért nem volt erre lehetőség?

Az egyetem teljesítménye és a felsőoktatási palettán elfoglalt helye alapján eddig is komoly többletforrásokat kapott – épp a fejlődés és fejlesztés érdekében. A teljesség igénye nélkül: ilyen volt az új campus majd 21 milliárdos beruházása, a Design Kompetencia Központ megalakítása, illetve a 2019 végén elnyert ökoszisztéma pályázat is. A kormányzat egy új működési modellben látja annak a garanciáját, hogy a jövőben egy hatékonyabb, fejlődőképesebb, nemzetközi szinten is versenyképesebb intézményi működés jöjjön létre. Ami a tulajdonviszonyokat, a lehetőségeit illeti, az egyetem e pillanatban csak kezelője annak az ingatlannak, amelyben működik. Az új modellben tulajdonossá válik, ami a mozgásterét lényegesen megnöveli.

 

A további vagyonelemekre tehet javaslatot az intézmény? 

Nemcsak lehetőség, hanem elvárás is. Az egyetemen (is) múlik, hogy milyen vagyonelemek, és azokból milyen hozamok fognak kiegészítő jelleggel hozzájárulni a működési költségekhez.

 

Ki lesz a vagyon birtokosa? 

Részben maga az egyetem, részben a vagyonkezelő alapítvány lesz a rendelkezésre bocsájtott vagyon birtokosa. Az biztosnak vehető, hogy jelenleg az egyetem által kezelt ingó- és ingtalanvagyon, a campus (telek és épületek) a MOME tulajdonát képezik majd. 

 

Mi lesz az új modellben garancia arra, hogy a szakmai fejlődés bérnövekedéssel is jár majd?

A közalkalmazotti kötöttségektől mentes új munkáltatói környezetben az egyetem szabadon alakíthatja teljesítményértékelési és ösztönzési rendszerét. Az életkort, közszolgálati jogviszonyt előtérbe helyező juttatási rendszer helyett lehetőségünk nyílik egy, a teljesítményt díjazó szisztéma kialakítására. Ezt önállóan alkothatjuk meg, így rajtunk, az egyetem közösségén múlik, hogy a szakmai fejlődés, teljesítmény legyen a bérnövekedés hajtóereje. A bővülő költségvetési forrásokat első sorban a jövedelmek növelésére szeretnénk majd fordítani.

Minderre rákényszerít az oktatási piacon érvényesülő versenyhelyzet is. A bérek növelése nélkül ugyanis se megtartani, se bevonni nem leszünk képesek értéket teremtő munkaerőt. 

 

Milyen konkrét bürokratikus elemek kerülnek majd ki a rendszerből?

A teljesség igénye nélkül: a közbeszerzés egyszerűsödik, közalkalmazotti bértábla, létszámgazdálkodás, éves költségvetés tervezés, maradványfelhasználási kötelezettség, közalkalmazotti kinevezés, pályáztatás, külföldiek foglalkoztatása, nyugdíjasok foglalkoztatása, TÉR, vagyongazdálkodás,  -.vagyis sok minden változik, ami a rendszer egészének sokkal nagyobb rugalmasságát fogja segíteni. 

Néhány részlet a kidolgozás alatt álló rendszerből: 

A közbeszerzés alatti tételek beszerzése lesz sokkal könnyebb. Engedélyeztetés után nem kell ún. kötváll.”, csak pénzügyi és jogi ellenjegyzés, ami a “végeken” is rátehető. A leosztott felelősségi és aláírási jogosultságokkal lehet sokkal gyorsabb a folyamat. Fontos lesz a tervezés. Ha már az év elején lesznek elfogadott tervek, keretek, akkor azon keretein belül szabályosan tudunk működni. Nagyon nagy szerepe lesz a kontrollingnak. Közös felületek használatával nagy mértékben csökkenthető a papírmunka, a folyamatos engedélykérés. 

Egy dologban azonban köt az Nftv.: aki oktat/diplomáztat/vizsgáztat, azzal szerződéses jogviszonyban kell lennünk. Ez jelenthet munkaszerződést vagy megbízási szerződést is.

Nem lesz NKOH, DKÜ, KEF kötelezettség, a 200.000 Ft egyedi érték feletti beszerzési tilalom, vagyis azt veszünk és olyan minőségben, ahogy szeretnénk. 

Megszűnnek az MNV Zrt., ITM és kincstári adatszolgáltatások, pl.: a “jóslás”. 

A költségvetést nem a fenntartó által megadott számok alapján kell terveznünk, hanem a tényleges előző évi és várható (szerződések, pályázatok) alapján. Sokkal pontosabb, reálisabb képet kaphatunk, mit tehetünk az adott évben, mire nincs még lehetőség. Mi határozzuk meg, mennyit szeretnénk bérre, egyéb juttatásokra, eszközökre, szolgáltatásokra költeni, milyen ütemben. A nyereség pedig visszaforgatható. Nem kell félni a maradvány elvonásától (nincs költési kényszer). Nem tartja senki (csak saját magunk) számon, nem szabályozza, hogy az egyes könyvelési sorokon van-e fedezet, és nem kell folyamatosan átcsoportosítani, ha változik a beszerzendő eszköz, személy, pl.: szeretnénk még bért fizetni, de nincs azon a soron engedélyünk rá. Sőt jelenleg személyi juttatásra nem lehet dologi költségből vagy vagy  beruházásból átcsoportosítani.

Megszűnik a közalkalmazotti bértábla, az oktatói bértábla. A saját teljesítményösztönző rendszerünkben kell kialakítani bérsávokat és teljesítmény elvárásokat/értékelést/jutalmazást.

A kinevezések helyett munkaszerződés lesz. Rendezni kell azok bérét, akik most a fizetésünk egy részét keresetkiegészítésben kapják, mivel ezt a fogalmat nem ismeri az Mt. 

A munkavállalókat nem kell pályáztatni (kivétel az egyetemi  tanár, docens). 

A nyudíjas korúak szabadon továbbfoglalkoztathatók, ha az egyetem úgy gondolja, kivétel a 70. életév az oktatóknál. Vezetői poszt is betölthető nyugdíjas kor után is . 

Arra törekszünk, hogy az új bérszámfejtő rendszer online hozzáférésével a munkavállalók tudják jelezni a szabadságot, jelenlétet, vagy bármilyen változást az irataikban, az előmenetelükben. Meg lehet szűntetni a szabadságos tömböket és a jelenléti íveket. Erre már van gyakorlat.

Az eszközeinket szabadon selejtezhetjük, eladhatjuk, ahogy más tevékenységeket szeretnénk folytatni és feleslegessé váltak, akkor is ha van még könyv szerinti értékük.

A bankszámlánkon lévő pénzt le tudjuk kötni, vagy állampapírba, kötvénybe, részvénybe tudjuk fektetni, amíg nincs rá szükségünk. Hitelt tudunk felvenni. Több alszámlát tudunk kezelni, több bankkártya adható ki egy-egy alszámlához. Devizabefektetéseket lehet eszközölni. 

Szabadon végezhetünk  vállalkozói tevékenységet, amely az alapcélokkal összefüggésbe hozható, segíti azok megvalósulását. (A mostani Alapító okirat alaján erre nincs lehetőség. Jelenleg nem származhat több bevétel a számlázott tevékenységből, mint a alaptevékenység 10 %-a.) 

 

A modellváltás milyen módon tudja elősegíteni az  adminisztratív és pénzügyi rugalmasabb ügyintézést? Hogyan tudnának hatékonyabban reagálni a piaci lehetőségekre az egyes szervezeti egységek? 

Az egyetem beszerzési, kötelezettségvállalási szabályai kevésbé lesznek kötöttek. Lényegesen gyorsabb lehet az aláírási, engedélyezési folyamat; az eszközök beszerzése, alvállalkozók beszerzése, megbízása. Egyszerűbb lesz (lehetségessé válik) az éven túli kötelezettségvállalás. Kevesebb lesz az adminisztratív teher (adatszolgáltatások, ellenőrzések), ami a kollégák hasznos és értékteremtő munkafolyamatokra szánható idejét növeli. Az érdemi változást a teljesítményösztönzési és juttatási rendszer hozhatja el, amelyen keresztül a motivációkra lehet hatni.

 

Milyen garancia van arra, hogy a régi dolgozók és az új munkatársak bérei között ne legyen szakadék?

Az egyetem a modellváltás következtében saját juttatási rendszert alakíthat ki, önállóan. Ennek keretében újragondolhatja korábbi juttatási rendszert. Szándékaink szerint egy teljesítmény-alapú, transzparens ösztönzési környezetet alakítunk ki, amelyben a jövedelmi viszonyokat nem az fogja meghatározni, ki régi, s ki új kolléga. 

 

Legyen megfelelő mértékű fizetésemelés! (Hogy legalább a normál, átlagos, versenyképes fizetési szintet elérjük.) - Ha pedig nem maradhat meg az utazási kedvezmény, ezt is be kell építeni a fizetésbe! Hűségpénz lehet-e a jubileumi jutalom helyett?

Teljesen egyetértünk! A jelenlegi közegben nem látunk más módot mindezek teljesítésére, csak úgy, ha az állami fenntartást magunk mögött hagyjuk. Szeretnénk a modellváltással párhuzamosan kialakítani azt a juttatási, ösztönzési rendszert, amely a mostani helyébe lép majd. Kiemelt cél, hogy a modellváltással az egyetem gazdasági helyzete javuljon, stabil költségvetésünk legyen, értékeinket erősítő üzleti modellel. Az intézmény erősítése nem képzelhető el a munkavállalói juttatások erősítése, a fizetések rendezése nélkül. Különben nem tudjuk felvenni a versenyt a hazai és nemzetközi konkurenciával.

 

Biztos előmeneteli rendszer és jövőkép fölvázolása mindenképpen kívánatos! A szakmai ismereteken nyugvó tudás elismerése és megbecsülése anyagi és erkölcsi értelemben legyen egyaránt fontos!

Egyetértünk, erre törekszünk!  Az egyetem kialakíthatja a saját teljesítményértékelési és ösztönzési rendszerét. Versenyképes és vonzó munkáltatónak kell lennünk, azaz a terhelésnek és az ezzel elérhető jövedelmeknek arányban kell egymással állniuk. 

 

A kormánnyal kötött hosszú távú szerződés – amely biztosítja majd az állami finanszírozás fenntartását – kormányváltás esetén is garantált-e?

Olyan konstrukciót szeretnénk kialakítani, amelyben jogszabályi alapokon, hosszú távú magánjogi szerződésekben vállalunk kölcsönös kötelezettséget az állammal. A jelenlegi éves költségvetési gazdálkodásnál lényegesen kiszámíthatóbb rendszerre törekszünk. A jogi megoldásokra példa lehet az egyházi iskolák állami támogatási rendszere, mely független a kormányzatok politikai összetételétől.

Elképzelések szerint lesz egy 20-25 éves keretszerződés az egyetemmel és ezen belül 5 évenként egy-egy finanszírozási szerződés, ahol az előző támogatott időszakhoz képest a szerződéses összeg nem csökkenhet 10%-nál többel. Ez megfelelő garanciát jelenthet.

 

Hogyan lehetséges a működési költségek (bérek, rezsi, karbantartás, beszerzések) és ösztöndíjak alapítói vagyonból és tandíjból való fedezése? Ez teljesen deficitesnek tűnik. 

Nem az alapítói vagyonból, s nem tandíjból fedezzük majd mindezt. Ahogyan erről igyekeztünk már korábban is tájékoztatást adni, mi nem a Corvinus egyetem finanszírozási modelljét követjük. A működési költségek és ösztöndíjak fedezetét az állami feladatfinanszírozás és a saját bevételeink jelentik majd, úgy ahogy eddig. Az alapítói vagyon kiegészítő elemként jelenik meg, amelynek célszerű fejlesztéseket, jövedelemtermelő beruházásokat kell szolgálnia.

 

A közalkalmazotti státusz helyett MT lesz? Tehát kevesebb szabadság, MÁV kedvezmény megszűnése, bérezés átalakítása várható?

 A modellváltással megszűnik a közalkalmazotti státusz. A foglalkoztatással, juttatásokkal kapcsolatban a kollektív szerződés, illetve egy új teljesítményösztönzési rendszer lesz majd az irányadó. Ennek kidolgozása megkezdődött, bevonva az érdekképviseleti szervezeteket, így a tervezés transzparens és nyitott folyamat. Célunk az, hogy a korábbi juttatások esetleges elmaradása kompenzálva legyenek az új szisztémában. 

 

Lehetséges-e a jubileumi juttatás és végkielégítés rendszerének megőrzése, a jogfolytonosság figyelembe vétele mellett?

Igen. Vállalati hűségprogramhoz hasonló rendszer bevezethető. A jubileumi jutalmakra lesz átmeneti szabályozás.  

 

Esélyes - e fizetőképes hallgatok kb. 60% feletti aranyú felvétele színvonal romlás nélkül? 

A jövőben indíthatunk olyan új képzéseket, melyekben megváltozik a mostani fizetős és ösztöndíjas hallgatók aránya, de egy dolog nem képzelhető el, hogy az oktatás színvonala essen. Olyan gazdasági és üzleti megoldásokra van szükségünk, melyek a kiválóság megőrzése és erősítése irányába visznek bennünket.

 

3. ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS

 

Milyen fórum teszi majd lehetővé az egyetemi dolgozók érdekeinek érvényesítését, problémáinak jelzését?

A folyamatban minden lehetséges eszközzel igyekszünk tájékoztatást nyújtani, illetve a bevonódás lehetőségét biztosítani. Rendszeres, részben már folyamatban lévő felméréseket tervezünk egyeztetési, véleményezési fórumokat. A modellváltásról a honlapon bőséges, aktuális információkat lehet szerezni, külön rovat indul a MOME MEMO-ban, s az érdekvédelmi szervezetekkel (szakszervezet, HÖK, DÖK) folyamatos az egyeztetés.  Tervezünk, akár az elmúlt időszakban, összdolgozói fórumokat is a témában. A rektor által életre hívott modellváltási bizottság is egyebek mellett az érdekérvényesítés része. Ha van további javaslat egyéb fórumokra, formákra, akkor azt örömmel vesszük.

 

Mi a biztosíték arra, hogy a szakmaiság kritériumai az oktatás-kutatás, illetve az ezeket támogató más tevékenységek terén előrelépést jelent majd a modellváltás?

Ezt rendkívül fontos alapelvnek, értéknek tekintjük, amelyet a modellváltásnak erősítenie kell.

A kérdésben említett tevékenységek fejlesztését, erősítését ugyanis nagyon nehéz a jelenlegi finanszírozási, szabályozási és működési rendben elérni. Viszont ezek kiemelt helyen szerepelnek céljaink között,ezek indokolják és magyarázzák a modellváltás szándékát, mert az új rendszerben úgy építjük ki az új modell működését, hogy érvényesülhessenek ezek az alapértékek is. 

 

Az egyetemi közösség bele tud-e szólni a tárgyalásokba? 

A vezetés folyamatosan egyeztet és tájékoztat, így bevonva az egyetem közösségét. A szakszervezet munkavállalási és szociális kérdésekben, a HÖK és a DÖK a hallgatókat, illetve az oktatást érintő kérdésekben léphet fel, a rektor által életre hívott modellváltási bizottság pedig oktatási, kutatási kérdésekben konzultál az egyetem vezetésével. Számos kommunikációs és együttműködési platformot tervezünk működtetni attól a pillanattól kezdve, hogy egyetemünk kormányzati jóváhagyást kap a MOME Modell előkészítésére.

 

Lesznek-e rendszeres érdemi tájékoztatók, valamint igazi visszajelzések, valós  párbeszéd, eszmecsere lehetősége  az egyetem közössége számára ? 

Folyamatos és transzparens tájékoztatást folytatunk a modellváltás kérdéskörében.(Az első összdolgozói étekezletet már 2018 őszén megtartottuk) A modellváltáshoz kapcsolódó fejlesztések, változások kapcsán ugyancsak transzparens folyamatra és interaktív kommunikációra törekszünk. Ehhez többféle eszközt veszünk igénybe és tervezünk használni, passzív és proaktív megoldásokat egyaránt.  egyeztetünk az érdekképviseleti szervezetekkel, az intézetekkel, szakmai csoportokkal.  (Összdolgozói értekezlet, személyes egyeztetések az érdekvédelmi szervezetekkel, tematikus hírlevél, honlap stb.) Ha van további konkrét javaslat az "érdemi egyeztetés, párbeszéd, eszmecsere" formátumára, akkor arra nyitottak vagyunk.

 

Mi a biztosíték arra, hogy a személyek, egyéniségek szakmai megbecsülése, szakmai véleményük és tevékenységük láthatósága érdekében előrelépést jelent majd a modellváltás?

Mivel a MOME tevékenységét a múltban s jövőben is a kiválóságra törekvés jellemzi, evidens érdeke, hogy a személyes teljesítmények és azok megbecsülése inspiráló legyen a közösség és a külvilág számára is. A modellváltás esetén ennek eszközrendszere bővül, s jobban tud érvényesülni, mint korábban.

 

Mi a modellváltás tervezett futamideje, azaz mennyi idő alatt kell véglegesíteni a modellváltást, milyen lehetőségek adódnak az értékelésre, iterálásra, mik az indikátorai a sikerességnek / működőképességnek?

2020. június 30. a modellváltás általunk eredetileg is tervezett mérföldköve, azaz a fenntartói jogok átadása és az intézmény státuszváltása. De ettől függetlenül a modellváltás egy folyamat lesz, amelyben szervezeti, strukturális, hatásköri, működési kérdések folyamatukban változnak majd, részben ebben az időpontban, részben ezt követően.  Ahogy alakul a folyamat, a konkrétumok sora, úgy tervezzük az egyetem belső közvéleményével az egyeztetéseket, tájékoztatókat, érdemi interakciókat. 

 

Megfelelő kollektív szerződés, várható-e, munkajogászokkal ellenőrizve?

Folyamatos az egyeztetés a szakszervezettel. Nem csak tervezzük kollektív szerződés megkötését, de ennek kidolgozása is megkezdődött már, folynak a tárgyalások.  

 

Fontos az átláthatóság / transzparencia mindenben; tudjunk róla, mire mennyit, és miért költ az egyetem!

Egyetértünk! Így tervezzük a jövőben is.

 

 

 

2020. Április