1987-ben születtem. Marosvásárhelyen nőttem fel. Itt nyolc évig voltam a Művészeti Líceum diákja, ami nagyban meghatározta világképem alakulását, és ahol fő profilomként a grafika szakirányt választottam. 2012-ben elvégeztem a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmrendezés szakát. Itt készült diplomamunkám, a "Kövek" című fikciós rövidfilm az egyén és a társadalom determinatív viszonyát tematizálja. 2017-ben MA fokozatú diplomát szereztem a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animáció szakán. Diplomamunkámat, a "Szezon után" című rajzanimációt több hazai és nemzetközi fesztiválon díjazták. 2007 óta rendszeresen publikálok szépirodalmat, esszét, recenziót, interjút különböző magyar nyelvű irodalmi folyóiratokban és online irodalmi portálokon. Két kötetem jelent meg: Tejszobor (próza, 2015), Bordaköz (versek, 2016). Könyvillusztrálással is foglalkozom, rajzaim megtalálhatók Egyed Emese, Demény Péter, Fekete Vince, László Noémi, Markó Béla, Selyem Zsuzsa, 'Sigmond Júlia köteteiben.

DLA-kutatásomban (Az átvitt értelem. Animációs életstratégiák a Vasfüggöny mögött) azt céloznám meg, milyen közös irányvonalakat mutatnak a ‘70es, ’80-as évek Kelet- és Közép-Európájában készült szerzői animációk. Rybczyński, Igor Kovalyov, Rófusz Ferenc, Svankmajer vagy Priit Pärn filmjei olyan abszurd korrajzok, amelyek a hétköznapok felszíni jelenségeihez közel hajolva tipikus, mégis egyedi mikrotörténeteket jelenítenek meg. A belső tudat által érzékelt (meta)valóságuk egyszerre szubjektív alkotás és kordokumentum. Az elnyomó államapparátus (cenzúra) hozadéka egy rejtjeles nyelv, amelyet erős líraiság jellemez. A redukált eszköztár felerősíti a gondolatiságot. Hogyan válnak a látványelemek narratív elemekké? Hogyan írnak fikciót a reáliák? És miként rajzolódnak ki az asszociációk mögött a nagyobb történelmi és társadalmi összefüggések? Mestermunkámhoz (animációs rövidfilm) pedig Herta Müller írói világából merítenék inspirációt.