Újszerű és példaértékű | Interjú a MOME új Szellemitulajdon-kezelési Szabályzatáról dr. Lukácsi Péter ügyvéddel
A 2021. szeptember 1-jén hatályba lépő új szabályzat 180 fokos fordulatot tesz: a szellemi alkotásokkal kapcsolatos vagyoni jogok a hallgatóknál maradnak.
Mi a közelmúltban megszületett szabályzat fő célja és lényegi tartalma?
Egyrészről fő célkitűzésünk volt, hogy országos és regionális szinten is iránymutató szabályzatot alkossunk, másrészről támogatni szeretnénk a szellemi alkotások létrehozását. Ez a szabályzat van annyira előremutató, és példaértékű, hogy mintaként szolgálhat majd mások számára is. A MOME a design és művészet területén vezető egyetem, így igyekeztünk egy olyan szabályzatot alkotni, ami regionális szinten erősíti ezt a szerepet.
A szellemi alkotások jogának három nagy csoportja van: a szerzői művek, amelyek a MOME-n gyakorlatilag naponta keletkeznek (csak néhány példa: filmalkotások, építészeti tervek, textilművészeti alkotások, formatervek, iparművészeti alkotások). A második nagy csoport az iparjog védelem, ide tartoznak pl. találmányok, használati- és formatervezési minták, amik a tárgyak belső szerkezeti elrendezését vagy külső kialakítását védik. A harmadik nagy ág a szellemi alkotásoknak az üzleti titoknak minősülő, ún. know-how, vagy védett ismeret, ami bármifajta nem közismert, vagy nem könnyen hozzáférhető gazdasági, szervezési vagy akár műszaki ismeretet jelent. Például egy oktatási módszertan, szervezetfejlesztési ismeretcsomag, vagy marketing stratégia.
Valós igényekre, valós kérdésekre választ adó életszerű szabályzatot próbáltunk létrehozni, ugyanakkor cél volt, hogy egy motiváló és támogató szabályzatot készítsünk. Ez a két kulcsfogalom nagyon sok részletszabályozásban megjelenik. A támogatás alatt nem csak a szellemi alkotások létrehozásának támogatását értem, hanem bizonyos szolgáltatások biztosítását is az egyetem polgárai felé. A motiváció is több irányú: anyagi motivációt, a szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogosultsággal kapcsolatos motivációt vagy erkölcsi elismerést is jelent.
Amit fontos még kiemelni, hogy ez egy olyan átfogó szabályzat, ami igyekszik a szellemi tulajdon minden aspektusára kitérni. Kiterjed minden egyetemi polgárra: hallgatókra mindenféle különböző jogviszonyokban (BA, MA, doktoranduszok, szakirányú továbbképzések), a felnőttképzésre, a munkavállalókra és a szerződéses foglalkoztatottakra. Emellett kiterjed minden szellemi alkotásra, tulajdonjogra, ami egy rendkívül széles spektrum.
A korábbi szabályozással szemben miben változott az új szabályzat? Mitől nevezhető újszerűnek, innovatívnak?
A szabályok tartalma az, ami újszerű és példaértékű. Az új szabályozás sokkal részletesebb, átfogóbb és kiterjedtebb szabályozás a korábbihoz képest, ráadásul a szabályok minősége is más. Például a jelenleg hatályos szabályzat szerint a hallgatók szellemi alkotásai, pontosabban az azzal kapcsolatos vagyoni jogok az egyetemet illetik meg. Amit a hallgató megalkot, az az egyetemé.
Szinte minden szellemi alkotásnál vannak személyhez fűződő jogok és vagyoni jogok. Személyhez fűződő jogok: névfeltüntetési jog, nyilvánosságra hozatali jog vagy például a mű egységéhez, integritásához való jog, a megváltoztatás ellen való jog. Ezeket nem lehet elidegeníteni, nem lehet átruházni. A vagyoni jogok jelentik viszont a gazdasági tartalmát egy szellemi alkotásnak, mégpedig azt a jogot, hogy kizárólagos használati, felhasználási illetve hasznosítási joga van a jogosultnak, illetve kizárólagosan jogosult ezen cselekményekre másnak engedélyt adni. Megfordítva: a szellemi alkotást csak az alkotó engedélyével használhatja bárki.
Tehát amit a hallgató az egyetemen egyetemi évei alatt alkotott oktatási tevékenység keretében, azzal ő nem rendelkezhetett. Nem vihette tovább, nem tudta maga hasznosítani az egyetem engedélye nélkül. A 2021. szeptember 1-jén hatályba lépő új szabályzat 180 fokos fordulatot tesz. Ebben az áll, hogy a személyi jogok mellett a vagyoni jogok is a hallgatónál maradnak. A egyetem nem kéri ennek az átruházását. Ilyen értelemben ez egy nagyon bátor és radikálisan hallgatóbarát felfogás.
Vargha Balázs, a MOME Tervezőgrafika MA szakvezetője
„Pozitív fejleménynek tartom, hogy elkészült egy tiszta, világos szabályzat, mert amellett, hogy hallgatóknak jogokat biztosít, lehetővé teszi a hivatkozások monitorozását, ami az akadémiai térben és az egyetemi brand számára is fontos. Hosszú távon az új szellemi tulajdon szabályzat alkalmazásának szerepe lehet a MOME közösségének formálásában is. Az oktatók és a hallgatók is előnyként élhetik meg azt, ha feltüntetik az egyetemet és az alkotókat a műveiknél.”
Ezt a hallgató centrikus felfogást a szabályzat szerkezete is erősíti. Ha bárki megnézi, akkor az alapfogalmak, a hatály, alapelvek, célok megfogalmazása után a következő fejezet a hallgató. Efelett lehet, hogy sokaknak elsiklik a szeme, de ez egy tudatos döntés volt. A hallgató kulcsfontosságú az egyetemnek, ezért a hallgatókkal kapcsolatos szabályozások rögtön az elején szerepelnek. Tehát a legfontosabb újdonság, hogy a hallgatóé minden jog.
Szeptembertől tehát a vagyoni jog is megmarad a hallgatóknál. Ezek után milyen jogai lesznek az egyetemnek? Illetve milyen kötelezettségnek kell eleget tennie a hallgatóknak?
Az egyetem felhasználási jogot kap, ami alapján a hallgatói alkotásokat, azoknak a képét, vagy részletét marketing tevékenységekben, promócióra, kommunikációs célokra felhasználhatja. Ezzel a hallgatóknak is tisztában kell lenni. Ez már jelenleg is jól működik, és szerintem ez egy kölcsönösen előnyös szituáció, hiszen az egyetem is tudja magát népszerűsíteni a hallgatói alkotásokkal, és ez a hallgatóknak is egy népszerűsítési felület. Illetve van egy kötelezettsége a hallgatóknak, amit ki kell emelni. A hallgatóknak minden olyan munkánál, amit az egyetemen készítettek, és azt bármilyen (akár online vagy offline) módon kiállítják, megjelenítik, közzéteszik, publikálják (pl. megosztják valamilyen közösségi médián, beteszik egy portfólióba, honlapra feltöltik); ott fel kell tüntetni, hogy ez a munka a MOME-n készült, valamint azt is, hogy kinek, melyik oktatónak a támogatásával készült.
A hallgatókhoz fűződő jogokkal kapcsolatban még egy fontos kiemelendő dolog van. Még egy olyan kivétel van, amikor a vagyoni jog mégsem a hallgatóé. Ez olyankor fordul elő, amikor az egyetem olyan projektbe vonja be a hallgatókat, ahol az egyetem maga is azt vállalja, hogy a keletkező szellemi alkotásokat vagy azok licencjogait átadja a megrendelőnek. Ezek jellemzően megrendelésre készült eredmények. Ha belegondolunk, ez teljesen életszerű és logikus.
MOME Hallgatói Önkormányzat
“Hatalmas lehetőségeket rejt magában a jelenlegi változtatás, hiszen teljesen új jogokkal ruházza fel a hallgatókat saját alkotásaikat illetően. Ez az egyedülálló, megújult szellemi tulajdonjog szabályzat lehetővé teszi, hogy a hallgatók már az egyetemi éveik alatt saját munkáikból, projektjeikből profitáljanak, és szabadon felhasználhassák a tanulmányaik során készült alkotásaikat.
Fontos széleskörű tájékoztatást adni a hallgatóknak arról, miben változik jogi pozíciójuk az általuk készült alkotások, tudományos írások felhasználása során, illetve hogyan tudnak a későbbiekben profitálni ezek piacra juttatása és pályázatokra való benyújtása esetén.”
Az érintettek közül, mint a korábbiakban is elhangzott a hallgatók központi pozícióban vannak. Az egyetemi polgárság további tagjai milyen jogokkal rendelkeznek?
A szabályzat ad egy igen világos állásfoglalást a jogszabállyal összhangban, hogy az oktatási tevékenység, a témavezetés és a bírálat önmagában nem hoz létre közös szellemi alkotást az oktató és a hallgató között. Ilyen szempontból szintén a hallgatóknak kedvez a szabályzat. Ezért is fontos, hogy az alkotások publikálása, közzététele során feltüntetésre kerüljön a támogató oktatók neve.
Az oktatók, kutatók alapvetően munkaviszonyban vannak az egyetemmel, és ott az az alapszabály, hogy ami munkaviszonyban létrehozott mű, alkotás, az az egyetemé. De ez csak azokat a munkákat érinti, amik a munkaviszonyból származó kötelezettségből fakadóan születnek. Ami viszont újdonság, hogy mindenképpen méltányos díjazásban részesülnek. Ugyanis, ha az egyetemnek bevétele van a hasznosításból, akkor a hasznosításból bejött nettó bevétel egy része a munkavállalót illeti meg. A szabály alapján a nettó bevétel első 1 millió forintja a munkavállalóé, utána pedig egy sávosan csökkenő százalékos arány van meghatározva. Azonban az egyedi projektek/egyedi megállapodások, a hallgatóihoz hasonlóan, kivételt képeznek, és az anyagi részesedés ilyenkor mindig az egyéni megállapodás alapján alakul.
Szalontai Ábel, a MOME Design Intézet igazgatója
“Az új szellemi tulajdonjogi szabályzat egy nagyon izgalmas és új, innovatív helyzetet teremt. Az elmúlt 15 évben sokszor gondot okozott a korábbi szabályzat. Precedens volt, hogy az egyetem jelképes összegért egy print formájában átadta az alkotást a hallgatónak. Ez a gyakorlat nem volt életszerű, ezért örülök neki, hogy ez az új szabályzat segíti a folyamatot.”
Az új szabályzat kitér az oktatásra és a tudatosabb tervezői attitűd erősítésére is az egyetemi polgárok körében. Ez hogyan, milyen formában valósul majd meg?
A technikai szabályokról (szerződések, hasznosítás) is lehetne még beszélni, azonban amit még mindenképpen kiemelnék, hogy az egyetemen jelenleg is működik egy Tudástranszfer Iroda az Innovációs Központ berkein belül. A szabályzat a Tudástranszfer Irodát megerősíti, és sok feladattal ellátja. Tulajdonképpen szellemi tulajdon-központ lesz. Az iroda feladatai közé fog tartozni képzések, szemináriumok szervezése, továbbá lesz egy hivatalos szellemi tulajdonjogi nyilvántartás az egyetemen, ahol a hallgatók, oktatók, kutatók bejelentéseit rögzítik. Lesznek tanácsadási szolgáltatások, az egyetemi polgároknak lesz lehetőségük hova fordulni szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos kérdéseikkel. A Tudástranszfer Irodának híd szerepe is lesz, összekötni az egyetemet és az ipari, gazdasági szférát. Akár pályázati, együttműködési vagy ösztöndíj lehetőségeknek a feltérképezése is a feladatai közé tartozna. Ha egy mondatban kellene összefoglalnom, akkor a Tudástranszfer Iroda a szellemi tulajdonjogi, vagy az angol IP (Intellectual Property) kifejezést használva, IP-központ lesz.
A MOME új Szellemitulajdon-kezelési Szabályzata 2021. szeptember 1-jén lép hatályba, az első évesekre automatikusan az új szabályzat lesz alkalmazandó. Továbbá az ekkor hallgatói jogviszonnyal rendelkezők felsőbb évesek, valamint a 2021-ben végzettek külön nyilatkozattal kérhetik magukra nézve a szabályzat visszamenőleges alkalmazását, teljes egyetemi tanulmányaikra nézve.
