DISEGNO Free-for-All – lapszámbemutató beszélgetés
Leülhet-e egy kiborg az ulmi hokedlire? Miképpen szövődik Fenimore Cooper sok zsebben megforduló keszkenője? Designvallássá lehet-e a városbranding? A válaszokért – és a nyomtatott példányokért – szeretettel várunk mindenkit a Disegno új száma, a Free-for-All bemutatójára, melyen szerzőinkkel beszélgetünk.
A Disegno, az egyetlen magyar tudományos designfolyóirat ezúttal szabad kezet adott adesign teoretikus feldolgozásával foglalkozóknak arra, hogy a diszciplína kereteit feszegessék – innen a lapszám címe. Tanulmányaink között Veres Bálint a múzeumi közegbe visszatérő haptikus tapasztalat lehetőségeiről és kihívásairól ír, míg – a képzőművészként gyakran hasonló kérdéseket feszegető – Lakner Antal a HfG UlM létrejöttének, fénykorának és bukásának máig ható ellentmondásairól. A designszemiotikus Klaus Krippendorff, a HfG egykori hallgatója, azt elemzi, miért emberközpontú, s miért nem szigorúan tudományos tevékenység a design research, Schneider Ákos viszont arra kérdez rá: beszélhetünk-e még emberközpontú designról.
Az esszék sorában szerepel Hannah Carlson írása James Fenimore Cooper tárgyéletrajzáról, melyben az indiánregények szerzője egy hímzett zsebkendő sorsán keresztül vizsgálja a 19. század eleji Amerikát, Jessica Hemmings pedig a kortárs textil metaforikus és materiális szálait vezeti a virtuális szövedékek világáig. Tony Fry az ökológiai és gazdasági válságok jelszavakon túlmutató kiútjáról ír, saját pedagógiai tevékenységét is elemezve. Körösvölgyi Zoltán – Fry gondolataihoz is kapcsolódva – arra keresi a választ, lehet-e az új közösségiség egyfajta felekezetek feletti vallás, s az ebben elkötelezett művészetet tekinthetjük-e designnak. Míg Tamás Dénes a design és az identitás viszonyát a posztszocialista – közelebbről: erdélyi – városok példáján vizsgálja, Szabó-Reznek Eszter egy bukaresti designkiállítás, A Román Giccs Múzeuma bemutatásával elemzi a szocialista tárgykultúra identitásképző lehetőségeit. Mészáros Zsolt recenziója a divat- és viseletkultúra friss szemléletű francia folyóirata, a Modes pratiques első számait mutatja be, a Műhely rovatban pedig Kovács Péter kutatja, honnan számíthatjuk hazánkban a mai értelemben vett designkultúra-tudomány gondolatának kezdeteit.
Szerkesztőségi előszavunkban, szokás szerint, a fentiek összefüggésein elmélkedünk, s az érdeklődőket is erre biztatjuk a szerdai találkozásig, hiszen a Disegno honlapján az összes írás elérhető.
